A várnai csata során 1444. november 10-én Várna mellett az I. Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg vereséget szenvedett a II. Murád által vezetett török seregtől. A mintegy 15 000 lovasból és 2000 harci szekérből újból összeverbuválódott keres ... Tovább » |
A trikolór rózsába fűzése először Franciaországban, a Bastille ostromát
követő napokban terjedt el. A legenda szerint XVI. Lajosnak nyújtotta át
Párizs polgármestere, a La Fayette márki által megálmodott
kompozícióban az első kokárdát. A fehér szín a monarchia, a kék és a
piros pedig Párizs város színeit szimbolizálta. A mai formájában a
csákórózs
...
Tovább »
|
A Szentháromság és Oszthatatlan Egység nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Lodoméria királya, mindörökké. Mivelhogy mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István király által elrendelt szabadsága, némely királyoknak a hatalmaskodása fol ... Tovább » |
A Rozgonyi csata Károly Róbert országegyesítő háborújának legjelentősebb csatája volt, melynek során a király 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett legyőzte Aba Amadé fiainak seregét. A
rozg
...
Tovább »
|
A muhi csata
a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás
legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi
mellett (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a tatárok döntő vereséget
mértek IV. Béla király seregére.
Miután a magyar hadsereg legnagyobb része összegyű ... Tovább » |
"102.
Ezek után pedig a pogány kunok a Meszes kapu felső vidéke felől,
áttörve a gyepűket, betörtek Magyarországra, és a Nyírség egész
területét egész Bihar városáig kegyetlenül kifosztották, majd
férfiaknak és nőknek, valamint különböző állatoknak végte
...
Tovább »
|
A ménfői csata
1044-ben a ménfői csatatéren zajlott magyar és német seregek között.
III. Henrik német császár és I.(Orseolo)Péter magyar király csapatai
ugyanazon az útvonalon támadtak, mint előző évben, azonban most a német
oldalon harcoló magyarok segítet
...
Tovább »
|
Mikor
Géza meghalt, Koppány bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Koppány
az apja, Tar Szerénd és Géza által kötött szerződés értelmében a
Balatontól délre eső területek ura volt. Igényét a trónra a szeniorá
...
Tovább »
|
Az augsburgi csata 955-ben az Augsburg melletti Lech-mezőn zajlott magyar és német seregek között. A
Bajorországban portyázó magyarok végigdúlták a vidéket, majd Augsburg
alatt egyesültek, hogy megostromolják a várat. A harmadik napra
virradór
...
Tovább »
|
A pozsonyi csata 907. július 4. és 6. közé tehetően zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat fel&eac ... Tovább » |