Magyarországról dióhéjban

Földrajz röviden

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az államhatár hossza 2246 kilométer. Ebből Szlovákiára 679, Ukrajnára 137, Romániára 453, Szerbiára 164, Horvátországra 355, Szlovéniára 102 és Ausztriára 356 km jut. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.
Domborzat
Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.

Magyarország fő tájegységei

1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.

    * Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék
    * Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
    * Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság
    * Tiszántúl: Maros-Körös köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség

2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része,
legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
5. Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:

    * Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony
    * Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység
    * Vértes
    * Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység
    * Velencei-középhegység

6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogg tart.

    * Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része magasabb, mint 600 m (Csóványos, 939 m)
    * Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli területe a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
    * Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m), kisebb tájai a Mátraalja, a Nyugat-Mátra, a Közép-Mátra és az Észak-Mátra
    * Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe
    * Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló triász mészkőből álló karsztvidék, hazánk leghosszabb barlangjával – Baradla-barlang, 22 km.
    * Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegy, lejtője a Hegyalja
    * Cserehát

    * Gödöllői-dombság: A cserháttól délre, mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, de átmenetet képez a hegység és az alföld között.

Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók:

    * Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
    * Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)

A Duna mellékfolyói:

    * Lajta
    * Rábca
    * Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
    * Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
    * Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.
    * Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km

A Tisza mellékfolyói:

    * Zagyva, teljes hossza 180 km
    * Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
    * Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
    * Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
    * Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
    * Körösök, teljes hossza: 741,3 km, Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km (Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km, Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km ), Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km, Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km
    * Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km
    * A Balaton „táplálója”: Zala, teljes hossza 126 km

Nagyobb tavak:

    * Balaton, felülete 605 km²
    * Tisza-tó, felülete 127 km²
    * Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²
    * Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melybõl közel 10,1 km²-t nádas borít