Augusztus 20
Magyarország
nemzeti és hivatalos állami ünnepe – I. István király szentté
avatásának évfordulója, Szent
István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között
a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe.Mária Terézia rendelete értelmében az időközben
elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött Szent jobbot
évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus
20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István
napját. A
francia forradalom mintájára a 19. század végén igény merült fel magyar
nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, amely
március 15. és augusztus 20. körül forgott. Az utóbbit ellenzői az
esemény katolikus jellege miatt alkalmatlannak tartották a
soknemzetiségű és vegyes felekezetű ország egységének kifejezésére.
Végül 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit
munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették. A
Monarchia végén bukkant fel újra egy elfelejtett szokás, az aratóünnep.
Miniszteri kezdeményezésre elevenítették fel a néphagyományt, amely
ekkor még nem kapcsolódott össze augusztus 20-val. Az új kenyér
jelenléte csak fél évszázad múlva vált meghatározóvá. Az
ünnep újdonsült eleme a tisztavatás volt, amit aMonarchiában az
uralkodó születésnapján tartottak. A Ludovika végzős növendékeit az
akadémia udvarán avatták tisztté, gyakran Horthy kormányzó
jelenlétében. Szintén az államiságot szimbolizálta a budapesti
Szabadság téren 1928-ban felavatott ereklyés országzászló, amely a
megemlékezések központi helyszínévé vált. Talapzatát a történelmi
Magyarország jelentősebb pontjairól összegyűjtött földből építették.A
Rákosi-diktatúrában az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Addig
Szent István napnak hívták leggyakrabban augusztus 20-át. Először
lekopott a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér
ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést
azonban hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe.
1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, az
elkövetkező években pedig ez a kifejezés dominált .A
Kádár
korszakban,
a Rákosi-diktatúrához képest váltás, hogy – szigorúan a szent jelző
említése nélkül – István király személye is felbukkant. Augusztus 20-át
az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A
körmenet továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú
évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az „elsőt”. A
választások után összeült parlament szembekerült azzal a dilemmával,
hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15., augusztus 20. és október
23.), viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A történelem
ismétli önmagát, mert a választás, akárcsak száz évvel ezelőtt ismét
augusztus 20-ra esett. A különböző politikai erők persze más-más
helyszínen ünnepelnek a rendszerváltás óta, azonban a fent említett
három ünnep közül még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé
megosztó.