Vencel (azaz László) * 1289. október 6., ? † 1306.augusztus 4.,Olmütz	1301–1305	a Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), leányágon IV. Béla ükunokája. Magyar királyként a László nevet használta, de nem veszik figyelembe a László nevű királyok sorszámozásánál. 1305-ben lemondott a magyar trónról Wittelsbach Ottó javára.
	Ottó * 1261. február 11., ? † 1312.szeptember 9.,Landshut	1305–1307	a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, leányágon IV. Béla unokája. Magát haláláig magyar királynak tekintette, bár uralma 1307-ben véget ért.

Anjou-ház (1308 – 1395)

	I. Károly (Róbert) (Károly Róbert) * 1288, Nápoly † 1342. július 16., Visegrád	1308–1342	Leányágon V. István dédunokája, az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója
	I. (Nagy) Lajos * 1326. március 5., Visegrád † 1382. szeptember 10., Nagyszombat	1342–1382	Károly fia, 1370-től Lengyelország királya is
	I. Mária * 1371. április 14., ? † 1395. május 17., Budai-hegység	1382–1395	Lajos lánya.
	II. (Kis) Károly * 1345 † 1386. február 24., Visegrád	1385–1386	nápolyi király (1381–1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja

Vegyesházi királyok (1387 – 1526)

Luxemburgi-ház
	Zsigmond * 1368. február 14.,Nürnberg † 1437. december 9.,Znaim	1387–1437	Mária férje, német király (1410–1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437)
Habsburg-ház
	Albert * 1397. augusztus 16.,Bécs † 1439. október 27.,Neszmély	1437–1439	Zsigmond veje, cseh és német király (1438–1439)
Jagelló-ház
	I. Ulászló magyar király * 1424. október 31.,Krakkó † 1444. november 10.,Várna	1440–1444	III. Ulászló néven lengyel király is (1434–1444). Ellenkirályként léptették fel ellenében Albert utószülött fiát: V. Lászlót (1440–1444)
Habsburg-ház
	V. László * 1440. február 22.,Komárom † 1457. november 23.,Prága	1445–1457	Albert utószülött fiát Ulászló halála után a rendek elismerték királyuknak (1445), de ő akadályoztatva volt, a rendek tehát kormányzót választottak a helyettesítésére: Hunyadi Jánost (* 1407; † 1456 aug. 11.) (1446–1452). Az ő halála után Cillei Ulrik (* 1406; † 1456 nov. 9.) főkapitány (1456) következett. Halála után a király kényszerből kinevezte Hunyadi Lászlót (* 1433; † 1457 márc. 16.) főkapitánnyá (1457)Az ő halála után nem neveztek ki új főkapitányt.
Hunyadi-ház
	I. Mátyás(Mátyás király) * 1443. február 23.,Kolozsvár † 1490. április 6., Bécs	1458–1490	Hunyadi János kisebbik fia, akit a Mátyás bátyját megölető, utód nélkül elhalt László király után a Hunyadi-párt meghívott a magyar trónra
Jagelló-ház
	II. Ulászló * 1456. március 1.,Krakkó † 1516. március 13.,Buda	1490–1516	I. Ulászló unokaöccse, Albert vejének a fia és I. Mátyás feleségének a 2. férje. Cseh király (1471–1516) Perényi Imre 1509-ben az ország teljhatalmú kormányzója
	II. Lajos * 1506. július 1., Buda † 1526. augusztus 29.,Mohács	1516–1526	II. Ulászló fia, magyar és cseh király, a mohácsi csatában esett el

Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség (1526–1699)

Királyi Magyarország
Habsburg-ház
	I. Ferdinánd	1526–1564	II. Lajos sógora, cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564)
	Miksa	1564–1576	I. Ferdinánd fia, II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564–1576)
	Rudolf	1576–1608	Miksa fia, II. Rudolf néven német-római császár és cseh király (1576–1612). A magyar királyi címről öccse, II. Mátyás 1608-ban lemondatta.
	II. Mátyás	1608–1619	Rudolf öccse, német-római császár és cseh király (1612–1619)
	II. Ferdinánd	1619–1637	I. Ferdinánd unokája, német-római császár és cseh király (1619–1637)
	III. Ferdinánd	1637–1657	II. Ferdinánd fia, német-római császár (1637–1657)
	IV. Ferdinánd	1647–1654	III. Ferdinánd fia, német király (1653–1654). Még apja életében megkoronázták, de betegsége folytán még III. Ferdinánd előtt meghalt, így sosem uralkodott ténylegesen.
	I. Lipót	1657–1705	III. Ferdinánd fia, német-római császár (1657–1705)

keleti Magyar Királyság
	Szapolyai János (* 1487 febr. 2.; † 1540 júl. 22.)	1526–1540	Korábban erdélyi vajda
	János (Zsigmond) (* 1540 júl. 18.; † 1571 márc. 14.)	1540–1570	Szapolyai János fia, választott király, címéről 1570-ben a speyeri szerződésben mondott le, élete utolsó évében erdélyi fejedelemként uralkodott.[13] Kiskorúsága idején nevében Fráter György (* 1482; † 1551 dec. 17.) érsek (1541–1551) gyakorolta a hatalmat. 1556-tól nevében édesanyja, Izabella királyné (* 1519 jan. 18.; † 1559 szept. 15.) kormányzott (1556–1559).

Habsburg-ház (1699–1918)

A Habsburg-birodalom részeként.
Habsburg-ház
	I. József	1705–1711	I. Lipót fia. 1707-ben a magyarországi rendek trónfosztottnak nyilvánították. Német-római császár.
	III. Károly	1711–1740	I. József öccse. VI. Károly néven német-császár (1711-1740),II. Károly néven cseh király (1711-1740).
	Mária Terézia	1740–1780	III. Károly leánya – férfiágon kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia a férjével, Lotaringiai Ferenccel megalapította a Habsburg–Lotaringiai dinasztiát. Csehország királynője (1740-1780).
Habsburg–Lotaringiai-ház
	II. József	1780–1790	Mária Terézia főhercegnő és I. (Lotaringiai) Ferenc császár fia. Nem koronáztatta meg magát („kalapos király”). Német-római császár (1765-1790).
	II. Lipót	1790–1792	II. József öccse, 1790-ig Toszkána nagyhercege, majd német-római császár (1790-1792).
	I. Ferenc	1792–1835	II. Lipót fia, II. Ferenc néven az utolsó német-római császár (1792-1806), I. Ferenc néven az első osztrák császár (1804-1835).
	V. Ferdinánd	1835–1848	I. Ferenc fia. 1830 szeptemberében,(még apja életében) Pozsonyban már magyar királlyá koronázzák. I. Ferdinánd néven osztrák császár (1835-1848). 1848 decemberében lemondatták.
	Ferenc József	(1848)1867–1916	V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetőzéseként koronázták meg. Osztrák császár (1848-1916)
	IV. (Boldog) Károly	1916–1918	Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó apja. I. Károly néven osztrák császár (1916-1918).

forrás: Wikipédia