A Rákóczi felkelés

I. Lipót abszolutizmusa már 1697-ben felkelést robbantott ki Hegyalján. A felkelést Thököly egykori tisztjei vezették. A nemesség a császárt támogatta, így a felkelést néhány hét alatt vérbe fojtották. Az abszolutizmus elviselhetetlen módon terhelte a lakosságot. Az egyre súlyosodó adókivetés fô oka a spanyol örökösödési háború költségeinek fedezése volt.
Ebben a helyzetben robbant ki 1703-ban az Esze Tamás által vezetett tiszaháti felkelés. A mozgalom a hegyaljai felkelés bukásán okulva a nemesség támogatását kereste. Így került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelôk követeinek találkozására.

Rákóczi Tarpán

A parasztfelkelés fônemesi vezetôt kapott. A felkelôk katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a nemességet. Rákóczi a jobbágyok megnyerésére úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesüljenek a földesúri terhektôl. Az ország jelentôs része 1703-ban a kurucok kezére került. 1704-ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Sikeres hadjáratot vezetett a magyar lakosságot pusztító rácok (szerbek) ellen.

A kuruc hadsereg legénységét fôleg a nem nemesi rétegekbôl származó katonák alkották. A tisztikar viszont kevés kivétellel a nemesek közül került ki. Rákóczi megszervezte és biztosította a sereg ellátását hadianyaggal és ruházattal.
Az szabadságharc sikereit biztosító hadseregfejlesztés elképzelhetetlen lett volna, ha nem újul meg az önálló magyar államgépezet. Rákóczi világosan látta a hagyományos rendi-nemesi állam alkalmatlanságát. Központosító, az abszolutizmus vonásait hordozó államépítô elképzeléseit igyekezett megvalósítani. Udvari Tanácsát művelt köznemesekbôl állította össze, akik az államigazgatás ágai szerint szakosodva készítették elô a fejedelem döntéseit. Rákóczi fenntartotta a monopóliumokat, de nem szedetett készpénzadót. Megkövetelte viszont a kuruc hadak ingyenes élelmezését. A pénzszükén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhíteni. Eltörölte a Habsburgok által felállított belsô vámokat.
A szabadságharc kedvezô kölpolitikai helyzetben kezdôdött. XIV. Lajos támogatta a Habsburgok hátában kitört felkelést. A franciák és a velük szövetséges bajor csapatok nyugatról nyo- multak elôre, és nem látszott lehetetlennek, hogy Ausztriában egyesülnek a Dunántúlról támadó kuruc csapatokkal. 1704 nyarán azonban a francia - bajor csapatok Höchstädtnél súlyos vereséget szenvedtek, és a háború menete megfordult. A magyar hadszíntérre átcsoportosított császári haderôk Nagyszombatnál legyôzték a kurucokat. 

1705-ben országgyülést hívott össze Rákóczi a felgyülemlett problémák megoldására. A rendek konföderációt (szövetséget) kötöttek a szabadságharc folytatására. Rákóczit vezérlô fejedelemmé választották. Az Udvari Tanács helyére 24 tagú szenátus lépett jelentôs fôúri befolyással. Gazdasági Tanács jött létre a fejedelem vezetésével a kincstár és a hadellátás irányítására. Törvény született a szabad vallásgyakorlatról. Lipót császár halála után remélni lehetett a megegyezést utódjaval, I. Józseffel. Békekötés azonban nem jött létre, mert Rákóczi ragaszkodott Erdély függetlenségéhez. 
1705 végén Bottyán János (Vak Bottyán) elfoglalta a Dunántúlt. Az 1706-os év is hozott katonai sikereket, de a szabadságharc folytatása nehézségekbe ütközött. 1707-ben újabb országgyülést hívtak össze Ónodon. Itt felszínre kerültek a fejedelem és a rendek egy részének ellentétei. Az országgyülés megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. Elfogadták a hadikiadásokra kivetett 2 millió forint adót, amelybôl a nemesség is részt vállalt.  

A rendek sérelmezték, hogy az ország jövedelmeivel, hadseregével a fejedelem rendelkezik, és akaratát a hadseregre támaszkodva az országgyülésen és a vármegyékben is érvényesíti. A nemesek megadóztatásán kívül a földesurakat veszteség érte Rákóczi jobbágypolitikája következtében. Rákóczi biztosította a katonáskodó jobbágyok hozzátartozóinak adómentességét, majd a harcoló jobbágyoknak és családjuknak szabadságot adott 1708-ban. A jobbágyok kevésnek érezték ezeket a kedvezményeket. A szabadságharc igazi értelmét számukra a teljes jobbágyfelszabadítás jelentette, de Rákóczi nem gondolt erre.
Romlott a gazdasági helyzet. A rézpénz fokozatosan elértéktelenedett. Pestisjárvány irtotta a lakosságot. A visszaesô termelés veszélyeztette a hadsereg ellátását. Kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. A császári csapatok egyre inkább fölénybe kerültek. Az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére. A kuruc hadsereg tisztikara képzetlen, legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt. A trencsényi csatában (1708) a szabadságharc legerôsebb, 15000 fôs, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget egy 8000 fôs császári seregtôl.

1711-re az udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgetô körök. Elôször a háború folyamán magyar fôparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében, aki hamarosan tárgyalásokat kezdett Károlyi Sándorral. Rákóczi eközben Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért. Sem Károlyi, sem Pálffy nem akarta, hogy az abszolutizmus megsemmisítse a magyar rendek kiváltságait. Károlyi elérte, hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinak. A szabadságharcban résztvevô nemesek visszakapták birtokaikat. A szabadságharc célja, a függertlen magyar állam megteremtése meghiúsult. Nem válhattak szabaddá a kuruc hadsereg jobbágykatonái. 1711. április 30.-án Szatmáron aláírták a békét. Másnap a majtényi síkon a kuruc csapatok letették a fegyvert. Károlyi tisztességes békét kötött. Ezt azonban nem érhette volna el a szabadságharc nyolcéves erôfeszítései nélkül. Rákóczi nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem. Az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba. Itt érte a halál a rodostói számüzetésben 1735-ben.A szabadságharc külpolitikailag elszigetelôdött. A franciák vesztésre álltak a spanyol örökösödési háborúban. Segélypénzeik 1710 után megszüntek. Rákóczi 1710-ben I. Péter cárral kötött szövetséget, de 1711 után az oroszoknak fontosabb volt a jó viszony a Habsburgokkal, ezért a kuruc állam tôlük sem számíthatott segítségre. A háború folytatásának feltételei 1711-re gyakorlatilag megszüntek.