A ménfői csata
1044-ben a ménfői csatatéren zajlott magyar és német seregek között.
III. Henrik német császár és I.(Orseolo)Péter magyar király csapatai
ugyanazon az útvonalon támadtak, mint előző évben, azonban most a német
oldalon harcoló magyarok segítették a mocsaras területeken történő
átkelést és így a sereg gond nélkül át tudott kelni a gázlókon.
Aba Sámuel Győr alatt, Ménfőnél próbálta feltartóztatni a német
sereget. A német és magyar sereg létszáma megközelítőleg azonos
lehetett, azonban a német oldalon harcoltak magyarok is és Aba serege
nem volt egységes, mert az őt megválasztó főurak egy része már újra
inkább Péter pártján állt. A csata kimenetelét illetően ez utóbbi
tényező döntőnek bizonyult, mert Aba seregének egy része megfutamodott,
ezért Abának menekülnie kellett a csatatérről. Abát menekülés közben
egy faluban elfogták és megölték, így Péter - Henrik támogatásával -
bevonult Fehérvárra és újra elfoglalta a magyar trónt.