Főoldal » 2012 » Április » 9 » Eger ostroma
07:06:38
Eger ostroma
A török seregek 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát, és tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon.  A várban 2100 magyar védő állt Európa rettegett hódítójával szemben. Eger vára ellen több mint 75 ezer fő török vonult fel, az akkori viszonyokhoz képest korszerűen felfegyverezve.

Magyarország középső része az 1526-os mohácsi vereség és Buda 1541-es elvesztése következtében török uralom alatt állt. 1552-ben a törökök új hadjáratot indítanak az ország fontos várai ellen. Maga a beglerbég indul Temesvár elfoglalására. A várat 400 magyar és több más nemzetiségű zsoldos védi. A 32. napon a törökök elfoglalják a vizivárost, ekkor a várkapitány Lossonczi István hitt a beglerbég szavának, aki szabad elvonulást ígért. A vár védőit - amint kiértek a várból - megtámadták, és mindenkit felkoncoltak. Ugyanígy jártak áprilisban a veszprémi vár védői is.
Ali budai basa tovább folytatta hadjáratait és Drégely vára ellen indult. Szondy György és a vár védői reménytelen küzdelmet folytattak a nagy fölényben lévő törökök ellen és mivel más választásuk nem volt, kitörnek a várból és a törököknek jelentős veszteségeket okozva veszítették életüket. Drégely után sorra esnek el Nógrád- és Hont megye várai, nevezetesen Gyarmat, Ság, Szécsény, Bussatornya, Hollókő, Buják.
Fülek felmentésére a németek sereget küldenek, de augusztus 11-én Palástnál csúfos vereséget szenvednek a létszámban kevesebb törököktől. A törökök ezt követően azzal fejezték ki a megvetésüket, hogy Buda piacán egy mérő árpáért adtak egy német foglyot.
Az ország középső részén már csak az újonnan felépült Szolnok és északon Eger vára állt és védte az ország keleti és északi felét. Ali basa először Szolnok ellen indult, melyet hatalmas új falak és egy erős, több nemzetből álló zsoldos várőrség védett Nyáry Lőrinc kapitánysága alatt. Az ostrom megakadt, de a nyolcadik napon a zsoldos őrség nagy része esküjét megszegve titokban elhagyta a várat. A törökök, amint ezt észrevették, a várat elfoglalták és a kapitányt fogságba ejtették. A szolnoki vár eleste után a török hadak Eger vára ellen vonultak.
Eger vár ostromának előkészületei
A főparancsnok, Kara Ahmed fővezér tábora az Eger patak nyugati oldalán helyezkedett el, Szokoli Mohamed beglerbég serege a pataktól keletre Tihamér faluig, Khadim Ali budai pasa katonái, a vár és a város északi oldalát foglalták el.
A vár kapitánya1548-tól Dobó István és a másodkapitánya Mekcsey István volt. A várban összesen 1094 fő kiképzett katona, valamint 824 fő önkéntes szolgált, akik a török támadásának hírére jelentkeztek várőrségbe. Segítségre a várvédők a királytól nem számíthattak. A kapitány igyekezett a várat felkészíteni a török támadásra. A falakat több helyen megerősítették, az ellátáshoz és a harchoz szükséges készleteket biztos helyen tárolták. A várba érkezett önkéntes védőket felfegyverezték és igyekeztek felkészíteni őket a feladataikra.
Ali budai pasa megadásra szólítja fel a várat. Dobó - ismerve az előzőleg elfoglalt magyar várakban történteket - erre nem felel és a hírnököt bilincsbe vereti.
Az ostrom napjai
Az ostrom 1552. szeptember 9-én kezdődött el, amikor is a török tüzérség folyamatosan lőtte a vár falait egészen szeptember 28-ig. Ezen a napon a török csapatok nagy rohamot indítanak a vár ellen és el is foglalnak egy tornyot. Dobó a saját ágyúival löveti szét a tornyot és hatalmas csatában kiverik a törököt a várból.
Október 4-én – feltehetőleg gondatlanság következtében – felrobbant a székesegyház sekrestyéjében tárolt lőporkészlet, ami jelentős anyagi károkat okozott a védőknek. A törökök kihasználva a robbanás okozta pánikot újabb ostromot indítanak a vár ellen. Nagyon intenzív tüzérségi tűzzel, gyalogsági rohammal kombinált támadások kezdődtek. Rendkívül nehéz napok voltak ezek a védők számára, de a törökök végül visszavonulásra kényszerültek.
A befejező ostromot Ahmed vezér, október 12-13-ára rendelte el. Az elhatározását az váltotta ki, hogy az ostromban résztvevők harci kedve a nagy veszteségek miatt egyre romlott, de bajok voltak az ellátással is, mert az élelmiszer, lőszer, puskapor utánpótlása akadozott, járvány ütött ki a török katonák között és az időjárás is kezdett hűvösebbre fordulni.
Az október 12-i ostrom reggeltől estig tartott. Először a vár épületei kerültek ágyútűz alá, de ezt a törökök cselnek szánták és hamarosan megindították a támadást az Ó- kapu-bástya ellen. Amikor a védők átcsoportosították az erőiket az ostromlott helyre, hirtelen a vár másik végében álló – Föld- és Tömlöc-bástya ellen indítottak támadást, majd ezzel egy időben megtámadták a Bolyki-tornyot is. Az ostrom nem járt sikerrel, ami miatt a török katonák elkeseredettsége tovább fokozódott. A török vezetés ennek ellenére úgy döntött, hogy másnap egy utolsó rohamot indít és ha akkor sem járnak sikerrel nem próbálkoznak tovább, elvonulnak.
Az október 13-i úgynevezett végostrom az előző napi ostromhoz képest megváltozott sorrendben kezdődött. A harcok során a legelkeseredettebb küzdelem a Föld- és Tömlöc – bástyán alakult ki. A nehéz helyzetben még az asszonyok is kivették a részüket és hősiesen segítették a falak védelmét. A nap végén az oszmán seregek súlyos veszteségeket szenvedtek és visszavonultak a táboraikba. A következő napokban a török had az élénk puska és ágyútűz ellenére az elvonulásra készülődött. Ahmed és Szokoli Mohamed a vert seregével 1552. október 17-én vonult el az egri vár alól. Ali budai pasa csak másnap követte őket a csapataival. Egy válogatott huszárcsapat Ali serege után eredt és Üllőnél megtámadták őket.
A korabeli források 300-nál több magyar halottról és 200-nál több magyar sebesültről számolnak be.
A magyarok 1552-es győzelme Eger váránál azzal a jelentőséggel bírt, hogy ebben a században először sikerült megvédeni egy magyar várat a török főerőkkel szemben.
Kategória: Nagy csaták | Megtekintések száma: 1659 | Hozzáadta:: hardapa | Címkék (kulcsszavak): törökök, Dobó, egri nők, ostrom, EGER | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]