Főoldal » 2012 » Április » 22 » A Fertő táj
02:25:11
A Fertő táj
A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A világörökség terület érdekképviseletére civil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével.
A világörökség magyar oldalához tartozik:
Fertő-Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe,
a következő part menti települések: Fertőrákos – Sopronból Balf – Fertőboz -Nagycenk – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – Fertőszéplak – Fertőd (az Eszterházy park teljes területével) – Sarród – Fertőújlak.
A világörökség osztrák oldalához tartozik:
a Fertőzug (Seewinkel)
a következő tóparti települések: Ruszt (Rust) – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Oka (Ausztria) (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden am See) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden am See) – Pátfalu (Podersdorf) – Ilmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apetlon).
A különböző klímahatások következtében nemcsak a földrajzi, hanem állat-, és növényföldrajzi határok is találkoznak. A világörökség az Alpok, a Kárpátok és a magyar Alföld között fekszik. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma (vö.Fertő tavi Bioszféra Rezervátum). Számos költözőmadár fő vonulási útjában – pihenőhelyként – funkciónál. Többek között a szürke-, vörös-, és kanalasgém, a nyári lúd, a vöcsök, a barna-, és a rétihéja, a kis-, és a nagy kócsag fészkel itt.
A halak közül a réti csíkot, a süllőt, a csukát, a fertői nyurga pontyot és a gardát említhetjük. Rendszeresen találkozhatunk a halálfejes lepkével, folyófűszenderrel és a lápi szitakötővel.
A magyar nemzeti park vállalta több ősi magyar állatfajta: a magyar szürkemarha, a bivaly, a rackajuh gén megőrzését, tenyésztését. Az ősi háziállataink a Fertő körüli füves területeket lelegelve,a növényzet folyamatos rágásával elősegítik ezen élőhelyek jellegzetes állatvilágának megőrzését.
A Fertő-táj ökológiailag érzékeny táj. Ezért alkottak a nagyközönség előtt zárt, védett területeket. (natúrparkok) A legfontosabb azonban a magyar Fertő-Hanság és az osztrák Seewinkel Nemzeti Parkok tevékenysége a természeti értékek megőrzésében.
A világörökség kiemelkedő része a fertőrákosi kőfejtő. Egyedülálló, geológiai, őslénytani, botanika és kultúrtörténeti értékeket mutat be. Évmilliókkal ezelőtt itt a Pannon-tenger hullámzott. A csigák, a kagylók, mészvázú állatok testéből épült fel a Lajta-mészkő, amelyet, soproni, bécsi, budapesti épületekhez használtak fel. A kőfejtő falaiban és törmelékes oldalaiban ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. A kőfejtő ma már nem működik. A sok millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, de elég kemény ahhoz, hogy építkezésekhez lehessen használni. A sziklatemplomok világát idéző "barlang" jó akusztikával rendelkezik, s természetes díszletet ad a nyaranta megrendezett operaelőadásoknak.
Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, amelyet a rómaiak is használtak.
A Fertő tó vidéke változatossága és gyönyörű környezete mellett különleges kulturális érték is. Ezt a tájat az ember keze formálta át. A települések területén műemlékek sora található, amelyek a hagyományos tájhasználat mellett az életmód építészeti lenyomatai.
Mönchhof (Barátudvar)
(szabadtéri magángyűjtemény). A 20. századi burgenlandi kisparaszti életet a falusi kultúrát mutatja be. Nagybirtokosi és 20 paraszti ház, a templom, működő mozi, a legkülönbözőbb kézműves műhelyek, vendéglő és pékség megtekintése több órás program lehet.
Donnerskirchen (Fertőfehéregyháza)
A település közelében található a Medve barlang, ahol őskori állatok maradványait találták meg. A falubeli "Bortermesztők háza" korában Eszterházy-kastély volt. Érdekes látnivaló a megerősített ófalu még látható kisebb erődítés maradványa.
Purbach (Feketeváros)
Rézkori leleteket is találtak. Az ófalu széles belső majorját 17. századra épületek vették körül, amelyből a város központja alakult ki. Purbach büszkesége a történelmi pincenegyed.
Rust (Ruszt)
1681-ben I. Lipóttól szabad királyi városi rangot kapott. A polgárházak díszes ajtó-, és ablakkeretei, árkádos udvarai kellemes hangulatba ringatnak. A történelmi Magyarország legkisebb városa volt. A városfalak maradványai izgalmas látnivalót kínálnak. A ruszti borok világhírűek. A szőlőművelést e helyt a rómaiak kezdték. A Fertő tó nyugati partján kikötővel és fürdővel rendelkezik.
Frauenkirchen (Boldogasszony)
Búcsújáró temploma a "Mária születése" és a ferences kolstor kolostor évente szakrális és művészeti kiállításokat rendeznek. Burgenland legszebb barokk templomát bazilikává 1990-ben avatták. A templom a – monda szerint – a Leányvölgyben elpusztított asszony és leánya sírja fölé épült. (vö.: A
Fertő születése)
Eisenstadt (Kismarton)
Családi tulajdon ma is az Esterházy-kastély, a szinte önálló kerületet alkotó kastélykerül
ettel. A kastély egy részében a burgenlandi tartományi kormányhivatal is helyet kapott. A ma látható épületegyüttest Esterházy Pál építette ki a az 1660-as években.
Fertőd
A város legszebb barokk épülete az Esterházy-kastély. 1720-tól kezdték építeni. A kastély parkja természetvédelmi terület. A 18. században több, mint egy évtizedet itt töltött el Joseph Haydn udvari zenészként. Itt alkotta többek között a híres Búcsúszimfóniát is. Évente koncertsorozatokat rendeznek a tükörteremben.
Fertőhomok
Tájház található itt, melyet 2004-ben építettek újjá. Az 1930-ban épült nádfedeles ház leégett. Tanulmányozható a hagyományos parasztház belső elrendezése és a hozzátartozó gazdasági épületek.
Fertőszéplak
A paraszt-barokk népi építészet szép példája a fő utcai utcasor öt tájháza. A fertőszéplaki múzeum igyekezett megőrizni a régi falusi (mezővárosi) építészet jellegzetes háztípusait. Az öt épület és és a hiányzó gazdasági épületek áttelepítése 1982-ben történt meg. Az egyik házban helytörténeti, a környék háziiparát és a Fertő halászatát bemutató kiállítás.
Vasúti lámpamúzeum (magángyűjtemény) 21 ország kb. 250 fajta, a vasutakon használt világítóeszközeit mutatja be.
Itt született Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja. A családhoz kötődik a helyi templom (a kálváriával) és az egykori kastélyépülete.
Hegykő
2004-ben 56 °C-os magas sókoncentrátumú termálvízét gyógyvízzé minősítették. A gyógyvíz mozgásszervi, bőrgyógyászati és nőgyógyászati és urológiai gyulladások kezelésére alkalmas. Fürdés után gyalogszerrel vagy kerékpárral lehet a tanösvényt bejárni,ami a település templomától a Hegykői csatornáig vezet. Itt található az ország legszebb pestis emlékműve.
Nagycenk
Egy másik szép kastély található itt. Benne Széchenyi István emlékmúzeum található. A kastélytól indul Európa legszebb ültetett hársfasora. (Természetvédelmi terület) Mellette üzemel a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, amit gyermekvasutasok irányítanak.
Sarród
Csendes utcáival, népi emlékeivel a nyugalmat kereső turisták célpontja. A falu mellett van a kócsagvár, mely a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja is egyben.
Sopron Balf
A településrész az évszázadokig itt élő német szőlőművelő lakosság emlékét őrzi. Kiemelkedő értéke a fürdőkápolna Dorfmeister István freskóival , mely a gyógyszanatórium mellett található. A római kori gyógyforrásokat ma is mindenki látogathatja. A balfi Ásványvízüzem mellett ivókút van, ahol kénes víz tör a felszínre. A legendák szerint Jókai Mór: Névtelen vára valahol Balf környékén lehetett.
A Fertő-táj településein élők munkakultúráját évszázadokon keresztül meghatározták a kedvező természeti adottságok, azoknak felhasználása a minden napi életben. Ezek voltak: a halászat, nádgazdálkodás, az állattenyésztés, a kézműipar, a szőlőtermesztés és borkészítés.
A nádaratás elsősorban exportként ma is jövedelmező. A halászat, az állattenyésztés és a kézműipar csak kevés embernek nyújt megélhetést.
A borászok megalkották a ruszti aszút (Ausbruch), a soproni kékfrankost, sok más versenyeken érmet nyert fehér és vörös boraikat.
A borászkodás, az egészségügy szolgáltatásai (fogászat), a gyógyüdültetés, a vendéglátás a jelenen kívül a jövő fejlődési alapjait jelenti.
Ruszt, Sopron, Fertőrákos polgárosodásának ˇ"eredményei" (a templomok, a középületek, a polgárok sok évszázados házai), a jövő turizmusának az alapjait tették le.
Az ünnepek kulináris élvezete a rendezvények sokaságában nyilvánul meg: a Soproni Borünnep, az Ezer bor ünnepe, Nyitott pincék (Eisenstadtban), a Szüreti Napok Sopronban, Balfon, Nagycenken.
Kategória: Világörökség | Megtekintések száma: 6475 | Hozzáadta:: hardapa | Címkék (kulcsszavak): kastély, , nád, Fertő, világörökség | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]